Mérések, vizsgálatok

Munkahelyi és környezeti zajmérést, rezgésmérést és egyéb expozíciós vizsgálatokat végzünk. Munkáltatók és magánszemélyek kérésére, hatályos előírások szerint felmérjük az elektromágneses terek, a környezeti és munkahelyi zaj mennyiségi és minőségi paramétereit. Munkahelyek és magánszemélyek villamos hálózatának, villámvédelmének kötelező vizsgálatait, minősítését elvégezzük. Szakértői jegyzőkönyveket adunk ki az elvégzett műszaki méréseinkről.

Zaj mérés;
Rezgés mérés;
Klíma mérés;
Fény mérés a munkahelyi és környezeti viszonyok közt.
Elektromágneses terek kockázatelemzése, mérése.
Villamossági vizsgálatok, mérések

1. Érintésvédelmi /Áramütés elleni védelem/ felülvizsgálat
2. Tűzvédelmi felülvizsgálat (EBF)
3. Villámvédelmi felülvizsgálat
4. Kéziszerszámok éves felülvizsgálata

Zaj mérés

Laboratóriumunk jelen problémák megoldására Class I. osztálypontosságú kalibrált műszerrel, komplex műszeres helyszíni zajmérést és vizsgálatot végez, attól függően, hogy milyen a munkaterület és a munkahelyek, illetve a dolgozók munkavégzéssel összefüggő jellemzői. Számos zajterhelés oka az új munkaterület létesítése, új zajforrás telepítése, meglévő munkaterület illetve zajforrás áthelyezése, áttelepítése. A beavatkozások során az addig meglévő, de az intézkedést követően egyéb munkahelyeken is gyakran jelentkezik egészséget károsító zajterhelés.

Munkahelyi zaj mérése és vizsgálata

A vizsgálatok célja a munkavállalókat érő zaj megítélési időre vonatkozó zajexpozíciójának meghatározása (LEX,8h), illetve az egyenértékű A-hangnyomásszint vizsgálata és értékelése. A zajexpozíciós vizsgálat a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szerint történik. Munkaterületen, termelésben vagy munkaterületekkel határosan lévő iroda, tárgyaló és egyéb helyiségekben a 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet ír elő határértékeket, melyhez az adott helyiségben, illetve munkaterületen az egyenértékű hangnyomásszint méréseket szükséges elvégeztetni. Szabvány: MSZ 18151/2:83. Immissziós zajhatárértékek „Munkahelyen megengedhető egyenértékű és A-hangnyomásszintek”

66/2005. (XII.22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről.

3. §(1) E rendelet alkalmazásában a napi zajexpozíció szintjére és a legnagyobb hangnyomásszintre vonatkozó zajexpozíciós határértékek, illetve a zajexpozíciós beavatkozási határértékek (a továbbiakban: beavatkozási határértékek) a következők:

a) zajexpozíciós határértékek:

L_EX,8h = 87 dB(A), illetvep_csúcs [L_max]= 200 Pa [140 dB(C)]

b)felső beavatkozási határértékek:L_EX,8h= 85 dB(A), illetve

p_csúcs [L_max] = 140 Pa [137 dB(C)];c) alsó beavatkozási határértékek:

L_EX,8h = 80 dB(A), illetvep_csúcs [L_max] = 112 Pa [135 dB(C)].

(2) A zajexpozíciós határértékek alkalmazása esetén a munkavállalót érő tényleges zajexpozíciót a munkavállaló által viselt egyéni hallásvédő eszköz zajcsökkentő hatásának figyelembevételével kell meghatározni a melléklet 5.2. pontja szerint. A beavatkozási határértékek alkalmazása esetén az egyéni hallásvédő eszköz hatását nem kell figyelembe venni.

2000. évi LXXII. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1977. évi 63. ülésszakán elfogadott 148. számú Egyezmény a munkavállalók védelméről a munkahelyen légszennyezés, zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek ellen

Környezeti zaj mérése és vizsgálata a használatba vételi engedélyezés során, ill. lakossági panasz esetén.

A vizsgált létesítmény környezeti zajterhelésének meghatározása és minősítése.

A vizsgálat célja annak megállapítása is, hogy a lakóépület homlokzata előtt üzemszerű működése alatt a zajvédelmi előírásoknak megfelel-e, a kibocsátott zaj nem haladja-e meg a megengedett követelményértékeket annak érdekében, hogy a lakosság zavarása elkerülhető legyen.

1995. évi LIII. törvény	A környezet védelmének általános szabályairól.
284/2007. (X. 29.)	Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
27/2008. (XII. 3.)	KvVM – EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
93/2007. (XII. 18.)	KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

Klíma mérés

A klímaviszonyok (léghőmérséklet, légsebesség, páratartalom) megállapítása műszeres méréssel. A kapott érték összehasonlítása a hatályos jogszabályban előírtakkal. A dolgozók terhelésének értékelése.

A mérés az MSZ 21875:1979 sz. szabvány, a kiértékelés a 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerint történik.

Fény mérés

A mérést az MSZ EN 12665:2012 Fény és világítás. A világítás követelmények előírásához szükséges alapfogalmak és kritériumok. (visszavont) MSZ EN 12665:2018 (angol nyelvű). Fény és világítás. A világítási követelmények előírásához szükséges alapfogalmak és kritériumok, valamint az MSZ EN 12464-1:2012 Fény és világítás. Munkahelyi világítás című nemzeti szabványok alapján végezzük.

Elektromágneses terek kockázatelemzése, mérése

A munkahigiéné területén a dolgozók munkahelyi expozíciója az legtöbb esetben becsléssel meghatározható. A becslés elkészítéséhez nem szükséges, hogy akkreditált labor méréseket végezzen (néhány kivétellel, pl. foglalkozási megbetegedés kivizsgálásához bírósági peres ügyekben). Abban az esetben számítással vagy méréssel megalapozva kell meghatározni, ha alábbi mellékletben szereplő sugárforrásaik vannak. 4. melléklet a 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelethez.

Megbízott külső szakértőként értékelem a tárgyi kockázatokat (többlet szolgáltatás ként tájékoztató jellegű, kalibrált műszeres méréseket is lefolytatok, munkahelyi elektromágneses sugárzásra vonatkozó kockázatot számítással meghatározok), ezzel a jogszabály összes kívánalma teljesül.

Lényeges joghelyek:

4. § (1) A munkáltató köteles az Mvt. 54. § (2) bekezdése szerinti kockázatértékelés (a továbbiakban: kockázatértékelés) során az összes, elektromágneses terek jelentette kockázatot a 7. § szerinti szakképzettséggel rendelkező munkavállalója vagykülső szakértő igénybevételével értékelni, és szükség esetén a (3) bekezdés szerint eljárni.

(2)¹ A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja és értékeli a munkahelyen létező elektromágneses tereket, figyelembe véve a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) honlapján közzétett, az Európai Bizottság által kiadott „Elektromágneses terek 1. kötet: Gyakorlati útmutató” c. módszertani útmutatót. Ha a munkahelyen vagy a berendezés üzembe helyezésének helyén az expozíció feltételeire alkalmazhatók, a munkáltató elfogadhatja a gyártó vagy a forgalmazó által a berendezésre vonatkozóan megjelölt kibocsátási szinteket és más megfelelő biztonsági adatokat is.

(3) Ha a berendezésen műszaki változtatást, beavatkozást végeztek, amely megváltoztatja annak műszaki paramétereit, a munkáltató a kockázatértékelésnél nem alkalmazhatja a gyártó vagy a forgalmazó által a berendezés eredeti állapotára meghatározott kibocsátási szinteket.

(4) Ha az expozíciós határértékeknek való megfelelés az elérhető adatok alapján, az üzemeltetési dokumentációból nem állapítható meg megbízhatóan, az expozíciót független akkreditált laboratórium által végzett méréssel vagy számítással kell meghatározni.

(5) A munkáltató az expozíció mértékének értékelése, mérése vagy kiszámítása során összegyűjtött adatokat az Mvt.-ben foglaltaknak megfelelően megőrzi.

Lakossági

Elektromágneses terek, azaz kis és nagyfrekvenciás mesterséges sugárzások, avagy hova ne helyezze az ágyat, gyermekágyat, íróasztalt? Az elektroszmog mint munkakörnyezeti expozíció.

Ezen sugárzások környezetünkben, lakásainkban, munkahelyünkön általánosságban kivétel nélkül mindenhol jelen vannak. A kérdés csupán az, hogy milyen mértékben, azaz hogy van e egészségünkre nézve ártó hatású kockázatunk.

Az elektroszmog tulajdonképpen egy gyűjtő fogalom, mely vonatkozik mindazon nem radioaktív mesterséges sugárzásokra, elektromágneses terekre, egymással kölcsönhatásban álló elektromos és mágneses felületekre, ezek által gerjesztett elektromos és mágneses térerősségekre, teljesítmény sűrűségekre, melyek a környezetre ártalmasak, és melyek az emberi és más élő szervezetekben különböző megbetegedéseket okozhatnak, vagy azok bekövetkezésének rizikóját lényegesen megnövelhetik.

Az elektroszmogot a 0 Hz - 30 KHz közötti frekvenciájú kisfrekvenciás, valamint a 30 KHz – 300 GHz közötti nagyfrekvenciájú mesterséges sugárforrások gerjesztik.
Kisfrekvenciás sugárforrások példái:
Egyen és váltóáramú elektromos gépek, berendezések, vezetékek, háztartási elektromos ellátás ( pl. távvezetékek, villamos vonalak, trafók, földkábelek, légkábelek, lakás hálózati vezetékek, villanyórák, elosztók, háztartási gépek, trafós fényforrások stb.)

Nagyfrekvenciás sugárforrások példái:

Rádióhullámok, mikrohullámok, adóberendezések, radarok, légi rádióirányítás, mobil telefon hálózatok, mobil telefonok, háztartási gépek: mikrosütők, adó – vevők, zsinór nélküli DECT telefonok, babyfon berendezések stb.

Az elektroszmog a lakásokban, munkahelyeken helyileg vagy külső ( pl. külső adóberendezések, szomszédos ingatlanok, trafók, stb.), vagy lakáson belüli ( pl. saját gépek, villanyvezetékek, villanyórák, stb.) sugárforrásokból származtatható.

Érdemes megvizsgáltatnia környezetében az elelktroszmog mértékét és összetételét (mert az elektroszmog mérhető):

• Ha olyan egészségügyi, közérzeti problémák, betegségek merülnek fel, vagy már tartósan fennállnak, melyeknek konkrét okai nem ismertek, pl. állandó fáradtság, kimerültség, alvászavarok, fejfájás, depresszió, ingerlékenység, vibráló rossz közérzet, szívritmus és / vagy keringési zavar, daganatos vagy leukémiás megbetegedés stb.,
• ha hálószobája, munkahelye közelében trafóállomás, elektromos légvezeték, földkábel, erőkábel, adóberendezés, egyéb erős elektromos sugárforrás található,
• ha az Ön környezetében idő közben változások történtek, ha olyan információk birtokába kerül, melyek indokolttá teszik a környezete sugárzás mérését és diagnosztikáját ( pl. a környezetében új sugárzó adóberendezések, transzformátorok telepítése, vagy ha a szomszédos ingatlanban sugárzó berendezések telepítése történt ).

A munkavállalóeghatározó mérés.

33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet

a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről

Az aktív vagy passzív orvostechnikai eszköz és testen viselt orvostechnikai eszköz használatára szoruló, valamint várandós nő munkavállalók, valamint külső (látogató, egyéb nem munkavállaló) személyekre vonatkozóan a 63/2004 (VII. 26.) ESzCsM rendelet lakossági vonatkozási határértékeit kell  figyelembe venni.

63/2004 (VII. 26.) ESzCsM rendelet

a 0 Hz–300 GHz közötti frekvekat érő elektromágneses expozíció meghatározása a minimális egészségügyi kockázat biztosítása érdekében, illetve a maradandó egészségkárosodás megelőzését megalapozó intézkedéseket mnciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről.

2. Az erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálatának szabályozása

Az erőáramú berendezések szabványossági (tűzvédelmi) felülvizsgálatát az 54/2014. (XII.5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) írja elő kötelező jelleggel. A felülvizsgálatra közvetlenül vonatkozó fontosabb részletek az OTSZ-ből:

"130. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata
276. §
(1) Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket -, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki
a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök,
b) a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú
táphálózata és
c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.
277. §
(1) A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik
a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
b) egyéb esetben legalább 6 évenként

a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.
(4) A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.
(6) A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak."

A felülvizsgálat és dokumentálás folyamata

1. Adatgyűjtés / adatbekérés.

A feladat jellegétől és komplexitásától függően az ajánlat megadása előtt vagy helyszíni felmérést végzünk, amely során megvizsgáljuk az épület / építmény villamos berendezésének kiterjedését, általános állapotát illetve a mérendő berendezések közelítő mennyiségét vagy a kapott villamos dokumentációk releváns adatait dolgozzuk fel.

2. Részletes árajánlat elkészítése

Az írásos ajánlat tartalmazza a vizsgálandó berendezés pontos meghatározását, a felülvizsgálat egyösszegű vagy egységáras díját, a teljesítés helyét és határidejét illetve a fizetési feltételeket. Az árajánlat készítése minden esetben ingyenes. Az ajánlatot elektronikus formában készítjük el és email-ben küldjük el az ügyfeleknek. Telefonos megkeresés során csak szakmai tájékoztatást nyújtunk, árajánlatot csak írásban készítünk és adunk.

3. Megrendelés fogadása / szerződés kötés

Az elküldött árajánlat elfogadásáról elektronikus választ kérünk, amely megérkezését mi telefonon vagy email-ben visszaigazolunk. Jelentős volumenű vagy több típusú felülvizsgálatot magába foglaló feladat esetén vállalkozói szerződést kötünk.

4. Helyszíni felülvizsgálat és mérések elvégzése

A helyszíni felülvizsgálatot minden esetben előre egyeztetett időpontban és időtartamban végezzük el. A méréseket a legkorszerűbb méréstechnikai eszközökkel és minimalizált üzemi kieséssel végezzük el.

5. Dokumentálás / átadás - átvétel

A felülvizsgálati dokumentációt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) által javasolt formátumban az OTSZ és TvMI előírásai alapján készítjük el. A dokumentációt  papír alapú nyomtatott és elektronikus formában is átadjuk ügyfeleinknek, amelyek tartalmazzák a részletes mérési jegyzőkönyveket is.

3. A villámvédelmi szabványossági felülvizsgálat szabályozása

Az épületek / építmények villámvédelmi szabványossági felülvizsgálatát az  54/2014. (XII.5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és a hatályos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) írja elő kötelező jelleggel. A felülvizsgálatra közvetlenül vonatkozó fontosabb részletek az OTSZ-ből és a TvMI-ből:

"OTSZ - 132. Villámvédelem felülvizsgálata

279. § A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát
280. a) a létesítést követően az átadás előtt,
281. b) e rendeletben előírt időszakonként vagy
282. c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.
283. § (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálata létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.

(2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból

a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,

b) egyéb esetben legalább 6 évenként,

c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,

d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát,felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

§(1) A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát

a) a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt,

b) a létesítést követően az átadás előtt,

c) a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt időszakonként és

d) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

(2) A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni."

A felülvizsgálat és dokumentálás folyamata

1. Adatgyűjtés / adatbekérés.

A vizsgálandó épületek / építmények jellegétől és számától függően az ajánlat megadása előtt vagy helyszíni felmérést végzünk, amely során megvizsgáljuk az épületek / építmények külső és belső villámvédelmi rendszerének meglétét illetve tulajdonságait vagy a kapott dokumentáció releváns adatait dolgozzuk fel.

2. Részletes árajánlat elkészítése

Az írásos ajánlat tartalmazza a vizsgálandó épületek / építmények villámvédelmi berendezésének pontos meghatározását, a felülvizsgálat egyösszegű díját, a teljesítés helyét és határidejét illetve a fizetési feltételeket. Az árajánlat készítése minden esetben ingyenes. Az ajánlatot elektronikus formában készítjük el és email-ben küldjük el az ügyfeleknek. Telefonos megkeresés során csak szakmai tájékoztatást nyújtunk, árajánlatot csak írásban készítünk és adunk.

3. Megrendelés fogadása / szerződés kötés

Az elküldött árajánlat elfogadásáról elektronikus választ kérünk, amely megérkezését mi telefonon vagy email-ben visszaigazolunk. Jelentős volumenű vagy több típusú felülvizsgálatot magába foglaló feladat esetén vállalkozói szerződést kötünk.

4. Helyszíni felülvizsgálat és mérések elvégzése

A helyszíni felülvizsgálatot minden esetben előre egyeztetett időpontban és időtartamban végezzük el. A méréseket a legkorszerűbb méréstechnikai eszközökkel és minimalizált üzemi kieséssel végezzük el.

5. Dokumentálás / átadás - átvétel

A felülvizsgálati dokumentációt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) által javasolt formátumban és az OTSZ és TvMI előírásai alapján készítjük el. A dokumentációt  papír alapú nyomtatott és elektronikus formában is átadjuk ügyfeleinknek, amelyek tartalmazzák a részletes mérési jegyzőkönyveket is.

Erősáramú kézi szerszámok és gépek érintésvédelmi felülvizsgálat szabályozása

Az erősáramú kézi szerszámok és gépek időszakos érintésvédelem / áramütés elleni védelem felülvizsgálatát  a 10/2016. (IV.5.) NGM rendelet írja elő kötelező jelleggel.
A felülvizsgálatra közvetlenül vonatkozó fontosabb részletek a rendeletből:

"A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem / áramütés elleni védelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a tulajdonos / üzemeltető a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik. Az ellenőrző felülvizsgálatot, az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal."

Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
- kézi szerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon, erősáramú gépeken évenként érintésvédelmi felülvizsgálattal és szigetelés ellenállás méréssel  évente.

A felülvizsgálat és dokumentálás folyamata

1. Adatgyűjtés / adatbekérés.

A vizsgálandó erősáramú eszközök, gépek pontos típusának és számának meghatározása.

2. Részletes árajánlat elkészítése

Az írásos ajánlat tartalmazza a vizsgálandó eszközök és gépek felülvizsgálatának egységáras díját, a teljesítés helyét és határidejét illetve a fizetési feltételeket. Az árajánlat készítése minden esetben ingyenes. Az ajánlatot elektronikus formában készítjük el és email-ben küldjük el az ügyfeleknek. Telefonos megkeresés során csak szakmai tájékoztatást nyújtunk, árajánlatot csak írásban készítünk és adunk.

3. Megrendelés fogadása / szerződés kötés

Az elküldött árajánlat elfogadásáról elektronikus választ kérünk, amely megérkezését mi telefonon vagy email-ben visszaigazolunk. Jelentős volumenű vagy több típusú felülvizsgálatot magába foglaló feladat esetén vállalkozói szerződést kötünk.

4. Helyszíni felülvizsgálat és mérések elvégzése

A helyszíni felülvizsgálatot minden esetben előre egyeztetett időpontban és időtartamban végezzük el. A méréseket a legkorszerűbb méréstechnikai eszközökkel és minimalizált üzemi kieséssel végezzük el.

5. Dokumentálás / átadás - átvétel

A felülvizsgálati dokumentációt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) által javasolt formátumban és az MSZ HD 60364:2017 szabvány ajánlása alapján készítjük el. A dokumentációt  papír alapú nyomtatott és elektronikus formában is átadjuk ügyfeleinknek, amelyek tartalmazzák a mérési eredményeket is.